S T A T I S Z T I K A I T U D Ó S Í T Ó

(1933-1944)

A Központi Statisztikai Hivatal keretében zajló két világháború közötti statisztikai adatgyűjtések és feldolgozások eredményeinek közzétételében, a gyors tájékoztatásban, a korszerű statisztikai ismereteken alapuló társadalomtudományos gondolkodás terjesztésében és népszerűsítésében kétségkívül jelentős szerepe volt a Statisztikai Tudósító (a köztudatban STUD -ként ismert) kőnyomatos napilapnak is. A Móricz Miklós szerkesztette Statisztikai Tudósító 12 évfolyamot magába foglaló anyaga a korszak társadalomtörténetének jelentős forrása, ennek ellenére ez a forrásanyag a mai napig kiaknázatlan, a lap történetét pedig teljes homály borítja. [1]

Jelen repertórium elkészítésekor kettős célt fogalmaztam meg. Egyrészt a Móricz Miklós-i életmű [2] egyik legjelentősebb részének feltárásával ráirányítani a figyelmet a két világháború közötti statisztikai teljesítményre. Egyfajta statisztikatörténeti megközelítésbe helyezni a STUD-ot. Másrészt viszont a korszak iránt érdeklődők és a korszakkal foglalkozó szakemberek részére hozzáférhetővé, kutathatóvá tenni ezt a forrásanyagot.

A munka elkészítésében is ezt az elvet követtem. A repertóriumot két kötetre tagoltam. Az első kötet a bibliográfiai részt, a cikkeknek időrendi sorrendben való leírását tartalmazza. A bibliográfiai leírást műfaji besorolással, a repertórium használatát könnyítő utalásokkal és szükség szerint annotációkkal egészítettem ki. Könyvismertetések, szemlék, az adatközlések eredeti megjelenési helyére utaló cikkek esetében az annotációban feltűntettem az eredeti forrásmegjelölést is.

A második kötetben kapott helyet a repertórium használatához szükséges mutatórendszer, amely tárgymutatót, névmutatót, földrajzi nevek-, intézmények és sajtótermékek mutatóját, végül pedig szerzői mutatót tartalmaz. A fogalmi rendszer kialakításakor nem törekedtem feltétlenül a standard tárgyszavak átvételére, hanem ahol szükségesnek tartottam, figyelembe vettem a korabeli szóhasználatot, fogalomkészletet.

A bibliográfiai feltárás és a tartalmi feldolgozás remélhetőleg segítséget nyújt a Statisztikai Tudósító megismeréséhez. A továbbiakban csupán a világon egyedülálló napilap történetének, szerkezetének rövid ismertetésére törekszem.

TUDNIVALÓK A STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ-RÓL

A Statisztikai Tudósító Móricz Miklós szerkesztésében, 1933 szeptemberétől 1944 novemberéig jelent meg, naponta hat-nyolc oldalon, kezdetben hetente hat, 1942 őszétől pedig hetente öt alkalommal. Móricz Miklós 1944 márciusától nem vállalta tovább a lap szerkesztését, helyét Sényi Pál, az addigi főmunkatárs vette át, aki a STUD november 30.-i utolsó megjelenéséig maradt a lap főszerkesztője. A lap működtetése főleg kezdetekben teljes egészében Móricz Miklós kezében összpontosult. Ő végezte a legfontosabb szerkesztői munkálatokat, és ő a cikkek legnagyobb részének szerzője is.

 A Statisztikai Tudósító megjelenése a gazdasági válságot követő általános elégedetlenség és a Gömbös Gyula miniszterelnöki kinevezésével együtt járó értelmiségi megmozdulás itthoni kontextusába illeszthető. Ezt az időszakot a válság idején megrendült helyzetű, s a szociális problémák iránt érzékenyebbé vált középosztályi rétegek, értelmiségi csoportok aktívabb, „szubjektíve önzetlen” szerepvállalása jellemezte. [3] Ezt a fajta elkötelezettséget tapasztalhatjuk a STUD 1933. szeptember 28.-i első számának vezércikkében: „A STUD azt a célt tűzte ki maga elé, hogy hiteles adatokkal tükröztesse és jellemezze a társadalom szerkezetét, állapotát, működését. A STUD ebben a munkájában az életet követi, amely szüntelenül a legnagyobb kérdéseket veti fel a gyakorlati politika különböző ágai számára. A kérdések tömege azonban olyan nagy és az adatok halmaza is olyan kimeríthetetlen, hogy a STUD nem egy-egy számával, hanem csak köteteivel érheti el a tájékoztatás célját.” [4]

 A Statisztikai Tudósító kezdetben kis számú szerzői csapattal indult, amelybe Móricz Miklóson kívül néhány belső és külső munkatárs tartozott. Az évek folyamán azonban egyre jelentősebb, közgazdászokból, statisztikusokból és szakírókból álló külső munkatársi gárda állt össze. A STUD valószínűleg nem működhetett volna a Móricz Miklós által kiépített határon túli és itthoni kapcsolatháló folyamatos életben tartása nélkül. Több generációt találunk a STUD szerzői között. Mindenekelőtt megemlíthetjük a Központi Statisztikai Hivatal korábbi vezetőit, Konkoly Thege Gyulát és Kovács Alajost. Ők rendszeres szerzői a Statisztikai Tudósító-nak. A fiatalabb szakírók között találjuk az oktatásszociológiai témákkal jelentkező Szombatfalvi Györgyöt, Magyarország havonkénti népmozgalmi adatait közlő Thirring Lajost, az Államtudományi Intézetben dolgozó, és az utódállamokba került magyarság helyzetéről részletesen informáló Rónai Andrást, Áfra-Nagy Jánost, aki munkaerő-gazdálkodási és szövetkezeti ügyekkel foglalkozott, Ruisz Rezsőt, aki leginkább urbanisztikai témakörben publikált, és Szél Tivadart, aki népességstatisztikai, egészségügyi kérdésekről számolt be. A STUD szerzői között találjuk Heller Andrást, a mezőgazdasági munkabér országosan elismert szakértőjét, aki külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatairól rendszeresen beszámolt a lap hasábjain. Ezek a beszámolók alkották későbbi önálló köteteinek az alapjait is. [5] Megkockáztathatom azt a kijelentést, hogy a STUD munkatársai ahhoz az értelmiségi körhöz tartoztak, amely a Társadalomtudomány és a Magyar Szemle folyóiratok körül csoportosult. [6] Ezen folyóiratok szerzői között találjuk Móricz Miklóst is.

A harmincas évek második felére a Statisztikai Tudósító értelmiségi körökben ismert napilappá válik. 1937 augusztusában, amikor Móricz Miklós ajánlatot tesz Szekfű Gyulának, hogy korábban a Stud-ban leközölt, „hárommillió koldusról” írott tanulmányát a Magyar Szemle lehozza, Szekfű ezt a következőképpen utasította el: „Igen tisztelt Barátom, múlt hó 25.-i szíves soraid és azok kíséretében a hárommillió koldusról szóló mindkét cikked köszönettel kézhez vettem. E másodikat még én sem láttam és elolvasása után még inkább sajnálom, hogy ezt a cikket a Magyar Szemle elszalasztotta, mert a Te kőnyomatosod, ha nem is nyomtatott hírlap, de annyira el van terjedve, hogy ott megjelent munkát bizony már nem közölhetünk le még egyszer. Talán lehetséges lesz cikkednek méltatását megfelelő szakember részéről hoznunk.” [7]

 A Statisztikai Tudósító tartalmi, szerkezeti formájának letisztulása, jellemző arculatának kialakulása a harmincas évek végére tehető. Móricz Miklós már a megjelenéstől fogva nagy figyelmet fordít a mezőgazdasági és szociális kérdésekre, a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos tudósításokra, elemzésekre, a szomszédos államok statisztikai monitorizálására. Ezek a cikkek a különböző tematikus számok kialakításával 1939-től kapnak egyfajta, jól követhető szerkezeti formát. 1939 január 9.-én jelenik meg a STUD kisebbségi melléklete (Kisebbségi Stud), április 7.-én a heti rendszerességgel megjelenő, mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó Agrár-Stud, és április 13.- tól a faügyekkel foglalkozó Fás-Stud. Ez utóbbi azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és 1942 őszén megszűnt. 1941 januárjától megindult a német nyelvű Karpathen Stud, amely a kezdeti tervek szerint az európai sajtót kívánta tájékoztatni a Duna-medence államainak gazdasági-társadalmi életéről.

 A lap felépítése és szerkesztési alapelvei elsősorban a gyorstájékoztatást szolgálták. A cikkek jelentős része rövid elemzés, adatközlés, tudósítás, hír vagy ismertetés, de nem ritka a négy-öt oldal hosszúságú tanulmány sem. A széles területre kiterjedő gyors adatszolgáltatás tette a STUD-ot a korban egyre inkább nélkülözhetetlen sajtótermékké, és ez adja értékét a korszak gazdasági, társadalomtörténeti vagy kisebbségügyi kérdéseivel foglalkozó mai történészek számára is.