Az időjárás 372 éves körforgása. Hír 1933. szept. 30., 1. évfolyam 3. sz. 4.

Májusi eső és termésmennyiség. Adatközl. 1934. máj. 16., 2. évfolyam 108. sz. 1.

Medárd és a statisztika. Hír 1934. jún. 9., 2. évfolyam 127. sz. 2-3.

A májusi eső és a búzatermés mennyisége. El. 1934. jún. 15., 2. évfolyam 132. sz. l.n. Grafikon

MÓRICZ Miklós Tavaszi eső és búzatermés. El. 1934. jún. 20., 2. évfolyam 136. sz. 4.

NOVÁKY Jenő Gyakori-e a „fehér karácsony”? Hír 1935. jan. 1., 3. évfolyam 1. sz. 4.

NOVÁKY Jenő A medve nem jó időjós. El. 1935. jan. 31., 3. évfolyam 26. sz. 1-2. Táblával

SAJÓHELYI István A fagy és jégkár Kecskeméten. El. 1935. júl. 14., 3. évfolyam 157. sz. 1-2.

[MÓRICZ Miklós] m. Esős májust az utolsó hatvanöt esztendő alatt egytlegyszer sem követett esős június. El. 1936. jún. 5., 4. évfolyam 128. sz. 1-3. Táblával

-dy. Hűvös május után jön-e meleg június és július? El. 1936. jún. 13., 4. évfolyam 134. sz. 1-2.

ÚJLAKY-NAGY Árpád Mennyi termést vesztünk el a légköri csapadékviszonyok bizonytalan volta miatt. El. 1936. aug. 28., 4. évfolyam 178. sz. 2-4. Táblával

Időjárás és termelés. Ism. 1937. máj. 16., 5. évfolyam 106. sz. 4.

[SIBELKA PERLEBERG Artúr] S. P. A. Termés és időjárás. El. 1937. júl. 1., 5. évfolyam 140. sz. 1-4. Táblákkal

[RUISZ Rezső] R. R. Milyen lehet a február időjárása? Ism. 1938. febr. 1., 6. évfolyam 24. sz. 1-2.

[RUISZ Rezső] R. R. Március a „bőjti szelek hava”, általában véve nem is igen szokott szeles lenni. El. 1938. márc. 3., 6. évfolyam 49. sz. 1-2.

[RUISZ Rezső] R. R. Április a tavaszi záporok hónapja. El. 1938. ápr. 2., 6. évfolyam 73. sz. 3-4.

[RUISZ Rezső] R. R. Az elmúlt április szokatlan időjárásából a statisztika szerint javuló májusra lehet következtetni. El. 1938. máj. 6., 6. évfolyam 99. sz. 1-2.

[RUISZ Rezső] R. R. Hoz-e Medárd negyven napos esőt? El. 1938. jún. 4., 6. évfolyam 122. sz. 1-2.

Egy katasztrófális júniusi fagy emléke. El. 1938. jún. 9., 6. évfolyam 125. sz. 3.

[RUISZ Rezső] R. R. Július az év legmelegebb és legszárazabb hónapja. El. 1938. júl. 1., 6. évfolyam 141. sz. 1-2.

[SIBELKA PERLEBERG Artúr] S. P. A. Mibe kerül a kánikula ma és mibe került régen? El. 1938. júl. 20., 6. évfolyam 147. sz. 4-5.

[RUISZ Rezső] R. R. Milyen szélsőségek között szokott mozogni az augusztusi időjárás? El. 1938. aug. 3., 6. évfolyam 152. sz. 2-3.

[RUISZ Rezső] R. R. Milyen szokott lenni átlagosan a szeptemberi időjárás. Ism. 1938. szept. 4., 6. évfolyam 177. sz. 1-2.

[RUISZ Rezső] R. R. Gyorsan hűvösödnek az októberi napok, megjön az első fagy és ónos esők. El. 1938. okt. 9., 6. évfolyam 205. sz. 1-2.

[RUISZ Rezső] R. R. November az igazán őszies időjárás hava. El. 1938. nov. 3., 6. évfolyam 225. sz. 1-2.

A szeszélyes december. Ism. 1938. dec. 4., 6. évfolyam 252. sz. 1-3. Táblával

KŐRÖSI NAGY Lajos Az alföldön az idén a leesett csapadék mennyisége és eloszlása együtt idézte elő a példátlan terménypusztítást. El. 1940. aug. 13., 8. évfolyam 164. sz. 1-2. Táblával