A Felvidék városainak sorsa. Tan. 1934. jan. 28., 2. évfolyam 22. sz. 1-2. Táblákkal

A Felvidék legnagyobb városai 1880 óta. Adatközl. 1934. márc. 25., 2. évfolyam 68. sz. 1-2. Táblával

A Felvidék legmagyarabb városai. Adatközl. 1934. márc. 27., 2. évfolyam 69. sz. 1-3. Táblával /ld. STUD 1934. 68. sz./

Az elszakított Felvidék városai 1880 óta. Tan. 1934. ápr. 19., 2. évfolyam 86. sz. 1-2. Táblával /Bártfa, Besztercebánya, Eperjes és Igló városok nemzetiségi statisztikája./

A felvidéki városok a csehek kezén. Tan. 1934. ápr. 20., 2. évfolyam 87. sz. 1-2. Táblával

A Felvidék városai. Tan. 1934. ápr. 21., 2. évfolyam 88. sz. 1-2. Táblával /Nagyszombat, Nyitra, Selmecbánya és Trencsén városok nemzetiségi statisztikája./

Kétféle cseh statisztika. El. 1934. máj. 8., 2. évfolyam 102. sz. 1-2. Táblával /Magyarok és németek száma az 1930-as népszámlálás és az 1929-es választási statisztika adatainak összehasonlítása alapján Selmecbányán, Nyitrán, Eperjesen, Nagytapolcsányban és Ruttkán./

R. A. A Felvidéknek 42 városában és községében él 2.500-nál több magyar. Tan. 1934. máj. 30., 2. évfolyam 119. sz. 1-3. Táblákkal

A felvidéki városok népmozgalma kedvezőbb, mint a csehországi és a morvaországi városoké. El. 1934. szept. 21., 2. évfolyam 196. sz. 4.